Aki járt már Kárpátalján, tapasztalhatta, hogy a közutak állapota siralmas. Az itt élőknek bőven van okuk bosszankodni a méretes kátyúk miatt. Ha nagyritkán mégis útfelújításra kerül sor, általában abból sincs sok köszönet, mert a javításhoz használt technikai eszközök elavultak, az aszfalt pedig silány minőségű. Nem csoda, hogy a látszatfelújítások eredménye pár hónapon belül tönkremegy.
Nagydobrony lakói tavaly úgy döntöttek, maguk építenek utakat a településen. Kárpátalja legnagyobb magyarlakta községének kezdeményezését felkarolta egy magyarországi civil szervezet, amely 4 millió forinttal támogatta a felújításokat. A munkálatokat a Nagydobrony Térség Fejlesztésért Civil Szervezet (NTFCSZ; vezetője Nagy Ferenc) koordinálta. Első körben néhány rossz állapotú mellékutca bekötő szakaszának rendbe hozását tűzték célul az ott lakók.
A jellemzően zöldségtermesztésből élő községben — Nagydobrony a kárpátaljai Kalocsa, fűszerpaprikája messze földön híres — évszázados hagyományai vannak a közösen végzett munkának, a vetést és a betakarítást rokonok, szomszédok ma is együtt végzik. Ezúttal viszont árkot tisztítottak, aszfaltoztak, járdaszegélyt öntöttek és virágágyásokat építettek az új utak mentén. Bár a költségek túlnyomó részét fedezte a magyarországi támogatás, a nagydobronyiak önrészt is vállaltak, ahogy azt a támogató szervezet feltételül szabta. Amellett a munka minden fázisát a helybéliek végezték el ingyen, így rendkívül költséghatékonynak bizonyult a projekt. Az állami útépítő cég hivatalos tarifájának alig harmadáért készültek el az új burkolatok, amelyek az idő(járás) próbáját is kiállták: a kemény, csapadékos tél után az aszfalt hibátlan állapotú maradt. Jogosan lehettek magukra büszkék a dobronyiak.
De a faluszépítés nem merült ki az útjavításban. A temető rendbehozatala volt a következő lépés: új, kovácsoltvas kapukat állítottak a régi, düledező kerítés helyére, pompakutakat helyeztek ki és sövényt telepítettek a sírkert köré.
2017 tavaszától friss lendülettel folytatódott a bekötőutak javítása, a hosszú távú tervek között pedig már teljes utcák aszfaltozása is szerepelt.
Közben az önerőből véghezvitt útépítés egyre nagyobb sajtóvisszhangot kapott, özönlöttek a faluba az ukrán és a magyar újságírók, tévéstábok. S hogy mit szóltak a hirtelen jött hírnévhez a dobronyiak, arról sokat elárul internetes bejegyzésük: „A sok újságíró és TV-riporter igazán megfoghatta volna a lapátot és a csákányt is. Hitelesebbek lettek volna”.
Újabb támogatók is jelentkeztek, nagyvonalú felajánlást tett például egy Nagydobronyból elszármazott sikeres vállalkozó, de Lengyelországból is érkezett anyagi segítség, abból a pénzből tanszereket vásároltak a kisiskolások számára. Azt ugyanis, hogy a dobronyiak mire költik a támogatóktól kapott összegeket, bárki ellenőrizheti, mivel a NTFCSZ könyvelése nyilvános. Az átláthatóság a főtámogató feltétele volt, de a helyi civilek alapelve is ez. Egy-egy útszakasz átadása után az NTFCSZ saját közösségi oldalán tételes kimutatást tesz közé a kiadásokról. Ez pedig éppúgy nagy dolog, mint a dobronyiaknak az törekvése, hogy szebbé, élhetőbbé tegyék a falujukat.
További fotók, videók a NTFCSZ közösségi oldalán: https://www.facebook.com/NagydobronyInnovacio/?hc_ref=SEARCH
Aki Nagydobrony múltjáról, hagyományairól olvasna:
Móricz Kálmán: Nagydobrony (szociográfia)
Aki pedig paprikát kóstolna vagy utat építene a helyiekkel, jöhet bátran, mindent igényt kielégítő szálláshelyek, finom ételek várják a vendégeket.
